Ömer Tetik, a Banca Transilvania vezérigazgatója interjút adott a Financial Intelligence című lapnak a „Pénzügyi oktatás – a legjobb befektetés magadba” című szerkesztői projekt keretében, amelyet a Banca Transilvania-val közösen valósítottak meg. Az interjú teljes szövege alább olvasható:

A Banca Transilvania már évek óta részt vesz pénzügyi oktatási projektekben. Miért tartja úgy, hogy a pénzügyi oktatás stratégiai befektetés mind a társadalom, mind a bankrendszer számára? 

A pénzügyi oktatás nem csupán a pénz megértését jelenti, hanem azt is, hogy jobb döntéseket tudjunk hozni az életünkben. Minden megalapozott pénzügyi döntés nagyobb függetlenséget jelent az emberek számára, nagyobb bizalmat a vállalkozók számára, és erősebb gazdaságot Romániának.

Egy olyan társadalom, amelyben magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek az emberek, jobb döntéseket hoz a megtakarítás, a hitelfelvétel, a befektetések és a jövő tervezése terén. Ez pedig hozzájárul nemcsak az egyéni jólét növekedéséhez, hanem a közösségek jólétéhez is.

A bankok szemszögéből a pénzügyi oktatás azt jelenti, hogy az ügyfelek tájékozottabbak lesznek, jobban megértik a termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat, és felelősségteljesebben gazdálkodnak erőforrásaikkal. A pénzügyi oktatás hatása túlmutat a banki szektoron, mivel támogatja a vállalkozói szellemet, ösztönzi a befektetéseket, növeli a pénzügyi befogadást, és hozzájárul a reziliens közösségek kialakulásához.

Hogyan változott a románok pénzügyi ismereteinek szintje az elmúlt évtizedben, és Ön szerint melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyeket még meg kell oldani? 

Románia az elmúlt tíz évben jelentős fejlődést ért el. Egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk a befektetési megoldások iránt, és – azok fejlődésével párhuzamosan – a digitális pénzügyi megoldások iránt is. Másrészt egyre többen töprengenek azon, hogyan kezeljék jobban a pénzüket, hogyan alakítsanak ki pénzügyi tartalékot, illetve hogyan tudják megnövelni és diverzifikálni a megtakarításaikat. Ez a gondolkodásmód változását jelzi, és éppen a gondolkodásmód változásai azok, amelyek tartós átalakulásokat eredményeznek.

A kihívások továbbra is jelentősek. Nem elég, ha hozzáférünk az információkhoz; fontos, hogy a pénzügyi ismereteket egészséges pénzügyi magatartássá alakítsuk át. Egy másik kihívás a pénzügyi világ változásának sebessége. A digitalizáció, az új fizetési módok, a befektetések és az információhoz való hozzáférés rendkívüli lehetőségeket teremtenek, de egyúttal új kompetenciákat is igényelnek. Ezért mondhatjuk, hogy a pénzügyi oktatás már nem előny, hanem készség, éppen azért, mert nem az alapján mérhető, hogy hány pénzügyi fogalmat ismerünk, hanem az alapján, hogy mennyire vagyunk felkészülve a jó döntések meghozatalára. Ezzel nemcsak egy virágzóbb társadalmat alakítunk ki, hanem egy magabiztosabb, optimistább társadalmat is.

Hogyan ösztönözhető a megtakarítási kultúra és a hosszú távú befektetések fejlődése egy olyan társadalomban, ahol gyakran az azonnali fogyasztást ösztönzik? 

Egyensúlyt kell teremtenünk. Az embereknek szükségük van arra, hogy ma élvezhessék munkájuk gyümölcsét, ugyanakkor biztonságot teremtsenek a holnapra is. A megtakarítási kultúra a pénzügyi oktatással kezdődik, de konkrét példákkal és egyszerű megoldásokhoz való hozzáféréssel folytatódik. Minél hozzáférhetőbbé, érthetőbbé és a mindennapi életbe jobban beépülővé válnak a megtakarítás és a befektetés, annál többen fogják ezeket szokássá tenni.

Jó lenne, ha más szemszögből néznénk a megtakarításra. A megtakarítás nem azt jelenti, hogy elhalasztjuk az életünket, hanem hogy nagyobb választási szabadságot teremtünk a jövőre nézve. A befektetések pedig olyan eszközök, amelyek révén mindenki hozzájárulhat saját jólétéhez – de a családja, a közössége és a társadalom jólétéhez is.

A tőkét felhalmozó vállalatok képesek többet befektetni, többet innoválni és gyorsabban növekedni. A fogyasztás segít nekünk a jelenben élni, míg a megtakarítás és a befektetés segít nekünk a jövőt építeni. Az erős gazdaságok mindkét dolgot jól tudják csinálni.

Melyek a leggyakoribb pénzügyi hibák, amelyeket a pályájuk elején álló vállalkozók körében észlel, és hogyan lehet ezeket a pénzügyi oktatás révén megelőzni?

A pályájuk elején járó vállalkozók általában bátrak és tele vannak energiával. Ami néha hiányzik, az a szükséges tapasztalat ahhoz, hogy egy jó ötletet fenntartható vállalkozássá alakítsanak. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy kizárólag a növekedésre – ha lehet, a nagyon gyors növekedésre – koncentrálnak, és túl kevés figyelmet fordítanak a rugalmasságra. Vannak olyan vállalkozók, akik minden erőforrásukat a fejlesztésbe fektetik, anélkül, hogy gondolnának a nehezebb időszakokra szánt pénzügyi tartalékokra. Az üzleti életben pedig a likviditás éppoly fontos, mint a jövedelmezőség.

Egy másik kihívás a hosszú távú pénzügyi tervezés hiánya. A vállalkozók természetesen nagyon jól ismerik termékeiket, kínálatukat, a piacot és ügyfeleiket, de néha alábecsülik a cash-flow, a költségszerkezet és a finanszírozási források diverzifikálásának fontosságát. Gyakran egy vállalkozás sikere nem annyira az ötlet minőségén múlik, hanem azon, hogy képes-e kezelni a pénzügyi erőforrásokat a növekedés és a volatilitás időszakában. Természetesen egy jó ötlet elindítja a vállalkozást, de a pénzügyi fegyelem az, ami segít neki kitartani és növekedni.

Milyen szerepet játszanak a bankok, a hatóságok, az oktatási szféra és a magánszféra közötti partnerségek a pénzügyi ismeretek szintjének emelésében Romániában? 

A pénzügyi oktatást nem építheti fel egyetlen intézmény vagy vállalat sem. Ez egy közös erőfeszítés, és valódi előrelépés akkor valósul meg, amikor a bankok, a hatóságok, az oktatási szféra és más vállalatok együtt vállalják a felelősséget azért, hogy felkészítsék az embereket a jobb pénzügyi döntések meghozatalára.

A bankok rendelkeznek a gyakorlati szakértelemmel és közvetlen kapcsolattal több millió ügyféllel, a hatóságok kialakíthatják a szükséges nemzeti keretrendszert és stratégiákat, az iskolák és egyetemek hosszú távú kompetenciákat alakítanak ki, míg a magánszféra erőforrásokkal és a munkavállalóknak, valamint a közösségeknek szánt programokkal járul hozzá. Ezen összetevők mindegyike fontos, de az igazi hatás akkor jelentkezik, amikor ezek együttműködnek.

Milyen üzenetet küldene azoknak a fiataloknak, akik ma kezdik meg szakmai és pénzügyi pályafutásukat, és akik egészséges pénzügyi döntéseken alapuló jövőt szeretnének építeni maguknak?

A pénzügyi ismeretek elsajátítása az egyik legértékesebb befektetés, amelyet magukba fektethetnek. A karrier első éveiben a különbséget nem feltétlenül az határozza meg, hogy mennyit keresel, hanem az, hogy mennyire tudod jól kezelni a bevételeidet. A gyermekkori, de akár a 20-as vagy 30-as éveidben kialakított pénzügyi szokások is befolyásolják a következő évek véleményalkotását és szabadságodat.

A mai fiatalok több információhoz, eszközhöz és lehetőséghez férnek hozzá, mint bármelyik korábbi generáció. Ugyanakkor azonban rendkívül nagy – véleményem szerint túl nagy – mennyiségű pénzügyi döntéssel kell szembesülniük, a bankkártya kiválasztásától kezdve a hiteleken és befektetéseken át egészen a magánnyugdíj-tervezésig. Arra biztatom őket, hogy legyenek kíváncsiak, keressenek információkat, tegyenek fel kérdéseket, folyamatosan tanuljanak, és ne hozzanak döntéseket anélkül, hogy megértenék azok hosszú távú következményeit.

Egy másik tanácsom az, hogy legyenek türelmesek, mert manapság a gyors eredményeket hirdetik, de a pénzügyi jólét felépítése időbe telik, és fegyelmet, megtakarítást, befektetéseket és következetes döntéseket igényel. Emellett azt is tanácsolom nekik, hogy fektessenek be saját képességeikbe is.