Horia Ciorcilă, a Banca Transilvania igazgatótanácsának elnöke interjút a Ziarul Financiar, amelyet teljes egészében az alábbiakban közlünk:

Hogyan alakultak a Banca Transilvania első hónapjai a pénzügyi eredmények tekintetében? 

Az évet pozitív pénzügyi eredményekkel kezdtük: minden üzletágban növekedést regisztráltunk, az ügyfélszám is emelkedett, és üzleti tevékenységünk is folyamatos volt. Ennek eredményeként a bank nettó nyeresége 950,2 millió lej volt, ami 25,6%-kal több, mint 2025 első negyedévében, a pénzügyi csoport szintjén az eszközök értéke elérte a 227 milliárd lejt, valamint közel 140 000 új ügyfelet nyertünk. Az első hónapok nagyon jó kezdetet jelentenek az idei évre, amelyben továbbra is egy erős, az ügyfelek és Románia számára releváns bankot fogunk építeni.

Miért vett fel a BT 1 milliárd eurós hitelt a külföldi piacokon? Van-e tervük arra, hogy különböző eszközök segítségével szélesebb körű jelenlétet építsenek ki a nemzetközi tőkepiacon?

Két ok volt erre. Az első a BT finanszírozási források diverzifikálására irányuló stratégiájához kapcsolódik, a második pedig az MREL-re vonatkozó európai előírásokhoz. A döntés nem likviditási szükségletből fakadt, hanem a következő időszakban várható növekedésünk proaktív és felelősségteljes kezeléséhez kapcsolódott. A tranzakció rekordot jelentett a BT számára, mivel ez volt a legnagyobb kötvénykibocsátás Közép- és Kelet-Európában.

Nagyon örültem a nemzetközi befektetők rendkívül nagy érdeklődésének. Bizalmat láttam pénzügyi stabilitásunk és Románia gazdasága iránt, de azt is, hogy a BT-t elismerték az európai bankok között jelentős kibocsátóként. Továbbra is igénybe fogjuk venni a külföldi piacokat, amennyiben a kibocsátott kötvények hosszú távú értéket jelentenek a bank és részvényeseink számára.

Miért történt nemrég változás az igazgatótanácsban?

Változások történtek a BT igazgatótanácsában, mivel a mandátum lejárt, ahogyan az négyévente szokásos. A részvényesek nemrég szavazták meg az új összetételt, és az újraválasztottak mellett új kollégáink is vannak – ez a folytonosság, de egyben a kiegészítő jelleg jele is. Ez egy újabb alkalom arra, hogy kifejezzem elismerésemet azoknak a tagoknak, akiknek mandátuma lejárt, és megköszönjem nekik professzionalizmusukat és elkötelezettségüket. Ugyanakkor ezen az úton is sok sikert kívánok azoknak a kollégáknak, akik csatlakoztak a testülethez; szakértelmük segíteni fog céljaink elérésében. Számomra megtiszteltetés, hogy továbbra is betölthetem az igazgatótanács elnöki tisztét, különösen azért, mert nagy és merész terveink vannak a Banca Transilvania Csoport számára.

A BT igazgatótanácsa a 2026–2030-as mandátumra (balról jobbra): Ivo Gueorguiev, Teodor Torgie, Mirela Bordea, Horia Ciorcilă, Gabriela Nistor, Florin Predescu–Vasvari és Doru Lionăchescu

A BT tervezi-e a részvényesi kör nemzetközi szintű bővítését?

A bank részvényesi szerkezete már most is intézményi és magánbefektetők, valamint román és nemzetközi befektetők keverékét tükrözi. Nem törekszünk a részvényesi kör földrajzi szempontok alapján történő célzott bővítésére. Számunkra a bank fenntartható növekedése, a szilárd irányítás és a pénzügyi teljesítmény a legfontosabb. Ha ezeket következetesen teljesítjük, ahogy eddig is tettük, a nemzetközi befektetők érdeklődése természetesen meg fog jelenni. Ma a bank tőkéjének 80%-a román tulajdonban van, és az elmúlt évben több mint 8 800 ember döntött úgy, hogy befektet a TLV részvényeibe. Így elértük a 75 000 részvényes és befektető számot – és ez a közösség folyamatosan növekszik.

Mi lesz a BT következő politikája a nyereség és az osztalék kifizetése tekintetében? 

Idén a 2025-ös, 1,4 milliárd lej összegű nyereségünk körülbelül egyharmadát osztjuk ki a részvényeseknek készpénzes osztalék formájában, a fennmaradó részt pedig a bank növekedési terveinek támogatására és a tőke megerősítésére fordítjuk. Ezenkívül a tartalékok tőkébe való átalakításával történő alaptőke-emelésnek köszönhetően ingyenes részvényeket is kiosztunk.

Továbbra is kiegyensúlyozott és körültekintő osztalékpolitikát folytatunk, amelynek célja egyrészt a részvényesek méltányos kifizetése, másrészt pedig a Banca Transilvania Csoport jövőbeli növekedését alátámasztó szilárd tőkealap fenntartása. A jövőbeli osztalékok mértéke a BT Csoport teljesítményétől, a makrogazdasági környezettől és a szabályozási követelményektől függ.

Hogyan változik/alkalmazkodik a bank 2026-ra vonatkozó terve, figyelembe véve a kialakult geopolitikai feszültségeket – a közel-keleti háborút, az olajszállítási útvonalak megszakadását, az olaj- és gázárak emelkedését, valamint az infláció visszatérését –, amelyek közvetlen és közvetett hatással vannak Romániára?

A BT 2026-ra vonatkozó terve továbbra is szilárd és a valósághoz igazodó. Ilyen időkben egy nagy bank feladata, hogy óvatos maradjon, és felkészüljön a különböző forgatókönyvekre. 

Továbbra is a BT stratégiai irányvonalait követjük, tőkeellátottságunk kiváló, likviditásunk szilárd, üzleti modellünk pedig diverzifikált, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a volatilis időszakokat is úgy vészeljük át, hogy közben nem térünk el hosszú távú céljainktól. A bank növekedési tervet követ – ami kihívást jelent, tekintettel a 23%-os piaci részesedésre és az erős versenyre. A bank számára az egyetlen lehetőség a piaci átlagot meghaladó növekedés. Ezen felül konszolidáljuk a BT Csoportot – vertikális és horizontális integrációval rendelkezünk, kiegészítő szolgáltatásokat és termékeket kínálunk, leányvállalataink pedig a bank átlagát is meghaladó növekedést érnek el, ami egy további erősségünk.

A bank versenyelőnye az elmúlt 25 évben a gyors reagálóképesség, a gyors döntéshozatal, valamint az volt, hogy merünk új dolgokat kipróbálni, vagy olyan ügyleteket kötni, amelyekbe mások nem vágnak bele. Ma rendkívül tapasztalt és lojális csapattal rendelkezünk, amely biztosítja számunkra, hogy bonyolult helyzetekben is folytathassuk tevékenységünket, hasonlóan ahhoz, amiben jelenleg Romániában, de makrogazdasági szinten is vagyunk. Ezeknek az összetevőknek a kombinációja révén jutottunk el oda, ahol most vagyunk. A jelenlegi méret, a komplexitás és a szabályozások azonban csökkentették a mozgásterünket – és ezt javítanunk kell.

E vállalkozói szellem megőrzése számunkra elengedhetetlen, és folyamatos törekvésünk tárgyát képezi, amit természetesen kiegészít a kifogástalan hírnevünk, valamint az, hogy betartjuk a partnereink, ügyfeleink, részvényeseink és a társadalom egésze felé tett ígéreteinket. 

Készen kell állnunk a gyors cselekvésre, de már nem érezzük azt a sürgető szükségességet, mint évekkel ezelőtt, amikor még sokkal kisebb vállalat voltunk. Ma innoválnunk kell, le kell építenünk a bürokráciát, és türelmesnek kell lennünk a megfelelő beszerzésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor fontos, hogy ne felejtsük el, honnan indultunk, és maradjunk szerények és a földön járók.

Hogyan fog tovább erősödni a bankrendszer? Tervez-e a Banca Transilvania újabb bankfelvásárlást?

A bankrendszer konszolidációja folytatódik; ez természetes tendencia egy növekvő, éretté váló gazdaságban, ahol még mindig sok kis bank működik. Az akvizíciók csak akkor indokoltak, ha valódi kiegészítő jellegűek, és ha a végeredmény értéket teremt az ügyfelek és a gazdaság számára. A Banca Transilvania meg fogja őrizni vezető pozícióját. Mind az organikus növekedés, mind az akvizíciók terén keressük a lehetőségeket. Csak azokat az akvizíciókat vesszük figyelembe, amelyeknek van értelme, és elkerüljük a túlzott lelkesedésből fakadó stratégiai hibákat. Az organikus növekedés továbbra is prioritásunk marad.

Mit kell tennie, hogyan kell kinéznie a bank mérlegének, milyen értékelési mutatókkal és nyereséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy elérje a 10 milliárd eurós piaci kapitalizációt?

A kérdés éppen akkor merül fel, amikor Románia pontosan megmutatja, mi is az első feltétele a 10 milliárd eurós tőkeértéknek: a kiszámítható makrogazdaság.

Úgy vélem, hogy a bemutatott 2026-os költségvetés megvalósítható, és ez az alapvető feltétel. Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, mivel olyan piacon működünk, mint Románia, ahol komoly költségvetési hiányproblémák vannak, és ez egy nyilvánvaló politikai válsággal párosul, ami bonyolítja a gazdaság fejlődését. Alapjaink nagyon szilárdak, és úgy véljük, hogy amennyiben megvalósítjuk céljainkat és terveinket, a piac ezt értékelni fogja, ahogy eddig is tette.

Hogyan magyarázható az, hogy a BT és a bankok nyeresége növekszik, miközben a gazdaság recesszióban van?

A BT és a bankszektor növekvő nyereségét az iparágra és a gazdasági ciklusra jellemző sajátos körülmények figyelembevételével kell értelmezni. A banki tevékenységnek megvannak a maga rugalmassági mechanizmusai, és az eredmények elsősorban a mérleg szilárd szerkezetét, a kiváló kockázatkezelési gyakorlatot, valamint a nettó kamatbevételeket támogató kamatkörnyezetet tükrözik. 

A betétállomány továbbra is stabil és növekvő tendenciát mutat, ami a bankok számára rendkívül versenyképes finanszírozási forrást jelent. Ugyanakkor a hitelkereslet – bár szelektív – egészséges, és a portfóliók minősége továbbra is jó. A nem teljesítő hitelek alacsony szintje és a prudens céltartalék-képzés hozzájárul az eredmények stabilitásához. A magas kamatkörnyezetben a banki kamatmarzsok erőteljesebbek. Ez nem a kockázat növekedését tükrözi, hanem egy olyan piaci szerkezetet, amelyben a bankok jól tőkésítettek és hatékonyan tudják kezelni az eszközök és a források kamatainak különbségét. 

Végül, de nem utolsósorban, a digitalizáció, a működési hatékonyság és az elmúlt években végrehajtott beruházások lehetővé teszik a bankok számára, hogy jobban kézben tartsák költségeiket.

A BT esetében az eredmények egy diverzifikált üzleti modell, egy rendkívül széles ügyfélkör és egy óvatos növekedési stratégia következményei. A jövedelmezőség a szilárd piaci pozíció, a kockázati fegyelem és a reálgazdaság támogatására irányuló képesség eredménye. A nyereséget a felhasznált tőkéhez viszonyítva kell értelmezni, vagyis ahhoz a tőkéhez, amelyet a részvényesek az idők folyamán befektettek. Ha ezt a szempontot vesszük figyelembe, a banki tevékenység nem olyan üzletág, amely átlag feletti hozamot termel, mert a részvényesek sok tőkét hoztak be. Pontosabban: a nyereség abszolút értelemben nagy, de a hozam normális, sőt más gazdasági szektorokhoz képest alacsonyabb.

Milyen kérdéseid vannak a 2026-os évvel kapcsolatban?

Hogyan fogja Közép- és Kelet-Európa újrapozícionálni magát a jelenlegi geopolitikai helyzetben?

Hogyan és mikor kezdődik meg a bürokrácia leépítésének folyamata?

Hogyan lehetne biztosítani a költségvetési és jogalkotási területen a legalább 2–3 évre előre kiterjedő kiszámíthatóságot?

Mikor kezdődik el az állam valódi reformja és a helyi és nemzetközi befektetők számára vonzó gazdasági környezet kialakítása?

2026 olyan év, amikor a kérdések ugyanolyan fontosak, mint a válaszok.