Infláció vs. defláció

A fogyasztói árak fontos mutatói a gazdaság fejlődésének, amelyet a háztartások, a vállalatok és a gazdaságpolitikai hatóságok (központi bankok, kormányok, nemzetközi intézmények) folyamatosan figyelemmel kísérnek.

Egyrészt a fogyasztói árak alakulása hatással van a lakosság és a vállalatok fogyasztási és beruházási döntéseire.

Másrészt a gazdaságpolitikai döntések (különösen a monetáris politika döntései) figyelembe veszik a fogyasztói árak alakulásának közelmúltbeli dinamikáját és kilátásait.

Számos tényező befolyásolja a fogyasztói árak alakulását, amelyek közül említésre kerül: az éghajlat a reálgazdaság területén (hogyan alakul a gazdaság ütemének alakulása ahhoz a dinamikához képest, amelyen a termelési tényezőket kapacitással használják); a meteorológiai éghajlat, amely hatással van a mezőgazdasági kínálatra és következményekkel jár az agrár-élelmiszeripari termékek áraira nézve (például a romániai fogyasztási kosár több mint 30%-ának megfelelő részesedéssel rendelkeznek); a nyersolajra és más nyersanyagokra vonatkozó nemzetközi jegyzések ingadozása; a devizapiac alakulása, ami hatással van az importált áruk és szolgáltatások áraira; a gazdasági szereplők elvárásai a fogyasztói árak alakulásával kapcsolatban; gazdaságpolitikai döntések; endogén sokkok (válságok a gazdasági rendszerben) vagy exogén (például a koronavírus-járvány) előfordulása.

Amikor arról beszélünk, hogy Infláció a fogyasztói árak emelkedésére utalunk. A fogyasztói árak magas növekedésének időszakában (ahogy a múlt század utolsó évtizedében a román gazdaságban, az állami irányítású gazdaságból a piacgazdaságba való átmenet összefüggésében) a lakosság jólétének romlását és a vállalatok erőforrásainak nem hatékony elosztását tapasztaljuk.

Így a fogyasztói árak növekedési ütemének gyorsulása kedvezőtlen hatással van a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelemére (a vásárlóerő erodálódik), ami az áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökkenését okozza a jövőben.

Ugyanakkor a fogyasztói árak erőteljes növekedésének időszakában a vállalatok befektetési döntései torzulnak. Így a vállalkozók nem tudják megkülönböztetni, hogy a cégeik által kínált áruk és szolgáltatások árának növekedését a kereslet átmeneti növekedése vagy a gazdaság általános áremelkedése határozza-e meg.

Mindazonáltal defláció jellemzi a csökkenő fogyasztói árak jelenségét. A defláció leghíresebb időszaka a nagy gazdasági világválság (az 1930-as évek világgazdasági válsága) volt.

A defláció idején (a csökkenő fogyasztói árak miatt) a lakosság és a vállalatok elhalasztják a fogyasztói és beruházási döntéseket, tekintettel arra, hogy az árak a jövőben még alacsonyabbak lesznek. Ebben az összefüggésben deflációs spirál keletkezik, amely kedvezőtlen hatással van a gazdaság fejlődésére (az áruk és szolgáltatások iránti kereslet romlik, a vállalatok elbocsátják a munkaerőt, és a lakosság jóléte erősen kedvezőtlenül befolyásolja).

Ebben az összefüggésben, A fogyasztói árak stabilitása (a magas infláció, de a defláció elkerülése) alapvető szerepet játszik az erőforrások hatékony elosztásának folyamatában, ami a fenntartható gazdasági fejlődés fontos szempontja.

Valójában a világ legtöbb országában a központi bankoknak a monetáris politika fő célja az árstabilitás fenntartása volt.

Amikor az árstabilitásra utalunk, a fejlett országokban átlagosan 2% körüli éves inflációt veszünk figyelembe. Romániában a Nemzeti Bank a fogyasztói árak éves dinamikáját célozza meg a tartományban (1,5–3,5%), amelynek középpontjában 2,5%.

Romániában az állami gazdaságból a piacgazdaságba való átmenet kezdetén a hiperinfláció időszaka után (a fogyasztói árak éves dinamikája 1990-ben, 1991-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1994-ben és 1997-ben) 2000 óta tanúi lehettünk egy dezinflációs tendencia (az infláció lassulásának) kialakulásának.

Ezt a dezinflációs folyamatot (a fogyasztói árak éves ritmusának lassulását) az elmúlt évtizedekben a globalizáció, a liberalizáció (többek között az Európai Unióhoz való csatlakozás összefüggésében) és a közvetlen inflációs célzás mechanizmusának NBR általi végrehajtása (2005-ben) támogatta.

2020-ban a fogyasztói árak átlagosan évi 2,6%-kal nőttek Romániában, ami lassult a 2019-es 3,8%-os szinthez képest, amit az alábbi ábra is kiemel. Hangsúlyozzuk, hogy tavaly a romániai infláció a jegybank által megcélzott tartományban volt.

 A fogyasztói árak alakulása Romániában (%, y/y)

Szerkesztő: Andrei Radulescu, makrogazdasági elemzésért felelős igazgató, Banca Transilvania