Ömer Tetik: "A BT-nél az elmúlt 10 évben több mint négyszeresére növeltük a mérleg hitelportfóliót"

Ömer Tetik, a BT vezérigazgatója exkluzív interjút adott a Ziarul Financiarnak a 2022-es gazdasági helyzetről és az új év kilátásairól. A tárgyalt témák közül néhány a következőkről szólt:

• a kamatemelés hatása az ügyfelekre, de a bankra is;
• szelektív finanszírozás a hitelpiacon;
• 2023-ra vonatkozó tervek;
• a bank tőkésítése az új gazdasági paradigmában.

1. Milyen volt 2022 a bank számára, mi volt jó, hol bonyolulttá váltak a dolgok, hol volt a legnagyobb probléma?

Nehéz év volt ez a pénzügyi piac számára, az egyik legingatagabb év volt, amelyet a közelmúlt történelmében átéltünk, de jól zártuk az évet, még akkor is, ha 2022-ben sok pillanatban reméltük.

Az évet a bankrendszer többletlikviditásával kezdtük, például a 6 hónapos betétek esetében 2%-os, az állampapírok esetében pedig 2-3%-os hozammal. Néhány hónap alatt sikerült meredeken emelkednünk a saját magunk által finanszírozott költségekben, erről a 2%-ról 7-8%-ra, és radikálisan növeltük az államkötvények hozamát, tekintettel arra, hogy Románia az az európai ország, ahol a legmagasabb a bankok birtokában lévő államkötvények aránya. Az állampapírok hozamának növekedése a bankok által tartott értékpapír-portfólió értékcsökkenését jelentette, de magas alternatív költséget is jelentett - a bankok 7-8% -ot fizetnek a betétek után, és 2-3% -ot kapnak a néhány évvel ezelőtt vásárolt állampapírokra.

Sok ilyen turbulenciát nem láttak a főutcán, de erős hatással voltak a bankokra és a pénzügyi rendszerre. Úgy gondolom, hogy a bankrendszer fő érdeme 2022-ben az, hogy pufferként működött, átvette ezeket a sokkokat, és nem adta tovább a reálgazdaságnak.

Sok kihívással néztünk szembe, egészen mással. Közvetlenül az ukrajnai háború kezdete után, Szembesültünk az ügyfelek szorongásával és a készpénzfelvétel iránti étvágyával. Hasonló volt a helyzet a járvány kezdetén is. BT, mivel az egyetlen nagy bank, amely még mindig vállalta a nagyszabású készpénz feldolgozását. Átvállaltuk a készpénz terhét – tekintettel arra, hogy sok bank bezárta az egységeket, vagy korlátozta a készpénz használatát a pultoknál, így egységeink hatalmas mennyiségű készpénzt dolgoztak fel, pontosan azért, hogy segítsék az ügyfeleket a szorongás idején.

Aztán elkezdtünk szembesülni a finanszírozási költségek növekedésével, amely meglehetősen súlyosan érintette a kiadásokat, de más típusú kiadások általános növekedésével is – beleértve a bérköltségek és általában a bank működésével kapcsolatos költségek meredek emelkedését. Ennek ellenére jól zárjuk az évet.

2. Milyen hatással volt a lejre vonatkozó kamatlábak emelkedése a bank üzleti tevékenységére és mérlegére, az ügyfelekre, függetlenül attól, hogy vállalatokról vagy jogi személyekről van-e szó? Hol érzi magát a legrosszabb kamatemelés?

A lejben kifejezett kamatlábak emelkedése strukturálisan nem a bankok finanszírozási hajlandóságát, hanem a finanszírozás költségeit befolyásolta. Máskülönben nyilvánvalóan azonnali hatást gyakoroltunk a költségeinkre, majd azokra a költségekre, amelyeken az új finanszírozást nyújtjuk, másodszor pedig az ügyfelek költségeire, akiknek a finanszírozása a mérlegben van. A meredek dinamika, különösen a BT-től és ügyfeleinktől megkövetelt hitelek kamatlábainak alakulásában, sokkal szorosabb és proaktív párbeszéd az ügyfelekkel - közel tartottunk az ügyfelekhez, hogy biztosak lehessünk abban, hogy vállalkozásuk gazdaságilag életképes marad a finanszírozási költségek növekedésével.

Több piaci szegmensben az árazásunk - mind a meglévő, fennálló hitelekkel rendelkező ügyfelek, mind az új ügyfelek esetében - kisebb mértékben emelkedett, mint a bank finanszírozási költségeinek növekedése. Ez egyrészt azért történt, mert a bankok között nagy a verseny a jó ügyfelekért a piacon, másrészt azért, mert vannak olyan fontos szektorok a piaci pozícionálásunk szempontjából, ahol meg kell őriznünk vezető pozíciónkat és növelnünk kell piaci részesedésünket. A kkv-król, a mezőgazdaságról, az egészségügyről és természetesen a lakossági hitelezésről beszélek.

Szigorúan a magánszemélyekkel – a kiskereskedelemmel – kapcsolatban meglehetősen radikális változásokat tapasztaltunk az ügyfelek magatartásában – nagyobb megtakarítási hajlandóságot, de az ingatlanvásárlás iránti érdeklődés korlátozását is –, ami azonnal megmutatkozott a jelzáloghitel-finanszírozás volumenében.

3. Hogyan zajlottak az állami garanciával járó hitelezési programok? Van-e olyan konkrét program, amelyre szükség lenne a piacon?

A 2022-es év a kormány KKV Invest programján keresztül nyújtott hitelek volumene alapján rekordév volt a 2020-as és 2021-es évhez képest. A BT-n keresztül közel 4700 kölcsönt nyújtottunk több mint 3,1 milliárd lej értékben. Készen állunk arra, hogy idén ugyanilyen ütemben folytassuk a programot. Ez egy olyan széles körű program, amely ösztönzi a beruházásokat, támogatást nyújt az érdeklődésre számot tartó területeknek - például a mezőgazdaságnak, a feldolgozóiparnak, az építőiparnak -, de hangsúlyt fektet az innovációra is.

Örülünk, hogy ezeknek a programoknak a fő partnerei lehetünk, és úgy gondoljuk, hogy fontosak a román gazdaság számára – olyan programokra van szükségünk, amelyek a finanszírozáshoz való hozzáférés növelésével gazdasági növekedést generálnak. Emellett a tőkeköltség világszerte – a kis- és középvállalkozások számára – szintén fontos megkülönböztető tényező. Ezek a programok segítenek csökkenteni a kis- és középvállalkozások finanszírozásának költségeit.

4. Milyen megoldásokat kínál a bank a problémás ügyfelek – vállalatok és magánszemélyek – számára?

A BT mindig is ott volt az ügyfelei mellett - ez a 2008-as gazdasági válság óta megkülönböztető jegyünk. Az ügyfél számára fontos, hogy amint észreveszi a pénzügyi területet érintő egyensúlytalanságokat, a bankot partnernek tekinti, és felhívja, hogy együtt keressenek megoldást. A cél az, hogy az ügyfeleknek segítsen átvészelni a csökkentett jövedelem időszakát. Olyan eszköztárral dolgozunk, amely számos lehetséges megoldást tartalmaz - a havi törlesztőrészletek átmeneti csökkentése, visszaminősítés, futamidő-hosszabbítás vagy a hátralék átütemezése.

5. Hogyan kezeli a bank az emelkedő kamatlábak által érintett és végső soron a tőkére ható állampapír-portfóliót?

Románia az az európai ország, ahol a legnagyobb az állami finanszírozásnak való kitettség – a bankok eszközeinek 25%-a kerül a finanszírozásba. Esetünkben még nagyobb kitettséget feltételeztünk az állami finanszírozással kapcsolatban, de igyekeztünk megvédeni magunkat a hozamgörbe hozamának kontextusától, és különösen arra, hogy sokkal rövidebb, körülbelül három éves átlagos futamidejük legyen.

Az a tény, hogy a rövid lejáratot választottuk – feltételeztük –, segített abban, hogy a portfólió teljes értékcsökkenését sokkal kisebbé tegyük, de a hatás még mindig nagy, és különösen abból az alternatív költségből származik, hogy ügyfeleinknek sokkal magasabb betéti kamatot fizetünk, mint az értékpapírok hozama.

Jelenleg vannak olyan dolgok, amelyek az államkötvények és általában a pénzügyi eszközök piacának mínuszai, és amelyek minket is érintenek. Először is, ideális lenne, ha az állam hatékonyabb adóbeszedéssel korrigálná a hiányt, majd a hiányt elsősorban nemzeti valutában finanszírozná, mert így jobban kezeli az árfolyammal és magával az államadóssággal kapcsolatos későbbi kockázatokat. A román állampapírpiac azonban kicsi, és nincs mélysége, a piac fő szereplői a bankok és a nyugdíjalapok – így a LEI-ben történő finanszírozás nem mindig lehetséges, különösen a jelenlegi hiány által megkívánt volumen mellett.

Gazdasági bizonytalanság, instabilitás vagy recesszió idején nagyon fontos, hogy a bankok rendelkezésére álljanak azok a források, amelyekkel finanszírozni tudják a gazdaságot, és ezáltal a gazdasági fellendülést, valamint egy új növekedési ciklus kezdetét.

Az értékpapír-portfólió értékcsökkenése, amelyet a kamatlábak emelkedése generál, felemészti ezeket az erőforrásokat, és most azt látjuk, hogy a nagy bankok alárendelt kötvények kibocsátásával foglalkoznak, amelyek a tőkéhez hasonlíthatók és a hitelezés növelésére használhatók. Nagyon fontosnak tartom, hogy az államkötvénypiac fejlődését, de mindenekelőtt a jegyzések stabilitását is lássuk. Mint mondtam, ehhez jobb beszedési és közkiadási reformra van szükség.

6. Mi történik a 4,4 milliárd lejes programmal, amely a tőkeszükségletre vonatkozó kötvények kibocsátására irányul?

A BT részvényesei jóváhagyták az alárendelt kötvények kibocsátásának általános keretét, az elfogadható MREL-t. A keret tartalmaz egy maximális összeget, amelyen belül rugalmasan juthatunk el a legkedvezőbb piaci feltételekhez. Különösen azért, mert többéves programról beszélünk, mivel nincs azonnali igényünk ezekre a forrásokra sem a bank tőkésítésére, sem a likviditásra, nagyon jó hitel/betét aránnyal. Ambícióink vannak a bank növekedésére és a BT Pénzügyi Csoport megerősítésére. E növekedés támogatásához minden rendelkezésre álló erőforrásra szükségünk van (beleértve a kötvényeken keresztül bevont tőkét is). A piaci viszonyoknak megfelelően döntjük el, hogy mikor kaphatjuk meg a legjobb árakat ezekre a műsorokra. Nem sietünk.

7. Szüksége van-e a banknak tőkeemelésre, vagy alárendelt kötvényeken keresztül biztosítja tőkéjét?

A BT-nél gyorsan növekedtünk, és továbbra is növekedni fogunk – az elmúlt 10 évben több mint négyszeresére, 15,5 milliárdról növeltük a mérleg hitelportfóliót. Lej 64,4 milliárd. Lej. Ennek a növekedésnek a támogatása érdekében több mint 5,1 milliárd lej nyereséget tőkésítettünk.

Ambiciózus növekedési terveink vannak a következő évekre is, és ezek támogatásához tőkére lesz szükségünk – amely származhat a nyereség vagy a kötvénykibocsátások beépítéséből. Valószínűleg vegyes lesz.

Mind a román gazdaság, mind az egész lakosság számára fontos, hogy a bankok nyereségesek és jól tőkésítettek legyenek, hogy hitelek nyújtásával finanszírozni tudják a gazdasági fellendülést.

Az 5,1 milliárd, amellyel az elmúlt években tőkésítettünk, hatalmas összeg, amelynek sokkal nagyobb multiplikátor hatása van a gazdaság finanszírozására, ezzel a többlettőkével lehetőségünk van több tízmilliárd lejes hiteleket nyújtani - a gazdaság számára.

8. Melyek az első becslések 2023-ra? Mit mondanak a banki elemzők a makroadatokról?

2022-ben alapvető változásnak lehettünk tanúi a makrogazdasági környezetben, olyan radikális változásnak, amely néhány évtizedenként történik. A nagyon alacsony kamatlábakon, alacsony infláción és globalizáción alapuló gazdasági környezetből egy olyan gazdasági környezetbe helyeztünk át, ahol hiperinfláció, magasak a kamatlábak és közel van a kiszorításhoz. Ez egy alapvető és strukturális változás, és az új gazdasági mérföldkövek már régóta itt vannak. Ez egy paradigmaváltás, amelyet meg kell szoknunk és alkalmazkodnunk kell hozzá. Ezeknek a nagy referenciaértékeknek – az inflációnak és a kamatlábaknak – a változása nyilvánvalóan hatással lesz a gazdaság más mutatóira is, az ingatlanpiaci eszközáraktól a lakossági fogyasztásig.

9. Milyen előrejelzéseket készít a bank 2023-ra?

Optimisták vagyunk a BT 2023-as alakulását illetően, de óvatos optimizmusunk van. Hogy metaforát használjak - jégre megyünk, ezért inkább kis lépésekkel járunk. De haladunk előre.

Több szegmensben is jó helyzetben vagyunk az ügyfeleinkkel való kapcsolatainkban, és azt látjuk, hogy a bankot az ügyfelek értékelik, és szeretnek velünk dolgozni. Nagyon jó pozícióval rendelkezünk a mikro-, kkv- és középvállalati piacon, de a speciális ágazatokban is – az orvostudományban és az agrárszektorban. Ezek közül néhány részesülni fog az állami beruházásokból és az európai alapokból, és itt értéket akarunk megragadni. Az egészségügyi szektor tekintetében nagy a szakadék Nyugat-Európához képest – beruházásokra van szükség, és megvan a know-how-nk ahhoz, hogy segítsünk az ügyfeleknek. A közügyek napirendjének másik fontos témája az élelmezésbiztonság – vezető szerepet töltünk be az agrárfinanszírozásban, és továbbra is növekedni fogunk, és profitálni fogunk az ezt követő jelentős beruházásokból is.

A kiskereskedelemben számos olyan terület van, ahol hálózati hatásokat értünk el - a BT Pay a banki és fizetési alkalmazás a legtöbb felhasználóval Romániában, a STAR program pedig a kereskedők és hitelkártyák legnagyobb ökoszisztémája. Nagy növekedési potenciállal rendelkezünk a BT Csoport vállalatai által lefedett szegmensekben – a lízingtől a nyugdíjakig vagy a vagyonkezelésig. Optimisták vagyunk, bár - amint említettem - arra számítunk, hogy a makrogazdasági referenciaértékek volatilitása és alapvető változása tartós lesz. A legjobb csapatunk és a leginkább kötődő ügyfeleink vannak. Ez a legfontosabb a bankolásban és általában a szolgáltatásokban.

10. Hogyan alakulnak a lejkamatlábak? Mikor lesz stabilizáció? Mikor kezdenek esni?

Mint mondtam, úgy gondoljuk, hogy 2022-ben radikális és tartós változást – paradigmaváltást – tapasztaltunk a makrogazdasági mérföldkövekben, és nem hiszem, hogy egyhamar visszatérünk a 2022 előtti status quo-hoz. A lej kamatlábai számos külső tényezőtől is függenek, amelyeket nem tudunk pontosan megbecsülni, de nem valószínű, hogy radikálisan csökkenne, még ideális forgatókönyv esetén sem. Ezért gondoljuk úgy, hogy a lehetséges forgatókönyv a stabilizáció - amelyet már most is látunk -, amelyet az elkövetkező években fokozatos és mérsékelt csökkenés követ.

11. Milyen ágazatokat céloz meg a bank a hitelezéshez 2023-ban?

A Banca Transilvania továbbra is a román gazdaság fő finanszírozója marad, és a legtöbb ágazatot megcélozzuk. Nyilvánvaló, hogy a kkv-k és a középvállalkozások a figyelmünkben vannak, mert itt egyedülálló készségekkel rendelkezünk a piacon, és hatalmas hálózatunk segít abban, hogy eljussunk oda, ahová más bankok nem jutnak el.

Emellett az agrárgazdaságot és az orvosi területet is megvizsgáljuk, mindkét területen nagyon jó pozícióban vagyunk. Az egyes ágazatok sajátosságaiból kiindulva életképes megoldásokkal állunk elő, és ki akarjuk használni az itt meglévő hatalmas finanszírozási igényeket. Mi vagyunk a kereskedelmi hitelek fő finanszírozói is - többek között faktoring és fordított faktoring programjaink révén, és tovább akarunk növekedni.

A kiskereskedelemben nagyon jó pozícióval rendelkezünk a kártya- és fizetési piacon. Mi rendelkezünk a legvonzóbb kereskedői hálózattal és a legjobb partnerprogrammal, amely a kereskedők köré épül – ez segít nekünk abban, hogy tovább növekedjünk a hitelkártyák területén – az a terület, amelyet rugalmasnak látunk, még akkor is, ha a más típusú hitelek iránti étvágy csökkenni fog.

12. Milyen a bank ingatlanpiaci étvágya 2023-ban - fejlesztői finanszírozás és magánszemélyeknek nyújtott hitelek?

Továbbra is finanszírozni fogjuk az ingatlanprojekteket. A kiválasztáshoz a fejlesztők kapacitását és tapasztalatait vizsgáljuk a projektek megvalósításában, a városi átalakítási projektek finanszírozásában és a magas fokú energiahatékonysággal rendelkezőkben. Az is fontos, hogy olyan projekteket lássunk, amelyek városi vagy társadalmi szempontból hozzáadott értéket teremtenek azokon a településeken, ahol fejlesztik őket. Röviden, olyan minőségi projekteket vizsgálunk, amelyek életképesek egy olyan időszakban, amikor az emberek preferenciái a jobb minőségű életterek felé tolódnak el.

Ami a vásárlások tömeges finanszírozását illeti, ez folytatódik, és megvan a kedvünk az előrelépéshez, de a kereslet lassulása nyilvánvaló - mind a bizonytalanság közepette, mind pedig az IRCC növekedése miatt, amely csökkenti az emberek beeső összegét. Továbbra is nyújtunk jelzáloghiteleket, a feltételek meglehetősen egységesek a bankok között, a piaci különbségek inkább a szolgáltatás minőségére és a kamatlábra vonatkoznak.

13. Mekkora a bank étvágya egy új banki vásárlásra vagy hitel-, betét-, ügyfélportfólióra?

Az elmúlt évekhez hasonlóan nyitottak és figyelmesek vagyunk a lehetséges akvizíciós lehetőségekre – akár bankszektorban, akár kiegészítő területeken, de most nem folytatunk aktív megbeszéléseket.

14. Melyek a vásárlásokat követő lízingtevékenység céljai?

Három fő és nagyon ambiciózus célunk van a BT lízinggel kapcsolatban - vezető szerepet betölteni a lízingpiacon is, növelni a lízing használatát a BT Csoport ügyfelei körében, és ösztönözni a zöld gazdaságra való áttérést.

Az elmúlt években három felvásárlást hajtottunk végre: 2018-ban az ERB Leasinget, 2021-ben az Idea::Leasinget, majd tavaly a Țiriac Leasinget, amely esetében hamarosan bejelentjük a BT Leasinggel való egyesülést. Mindegyikhez tartozik valami, és segít nekünk az említett célok egyikében.

15. Európa-szerte további adóvámokat vezetnek be, és most tárgyalják a bankok nyereségének további megadóztatását. Mi a helyzet Romániában?

Európa több országában is tartottak megbeszéléseket, de nyilvánvalóan több a hátrány, mint az előny, és az előnyök korlátozottak. Egyelőre rendkívül kevés állam fogadott el konkrét intézkedéseket és vezetett be ilyen adókat. Románia feltörekvő ország, tőkére van szüksége a fejlődéshez. Ahhoz, hogy európai alapokból kórházakat, iskolákat és utakat építsünk, társfinanszírozásra van szükségünk. Más szóval, állami infrastrukturális beruházásokra, az orvosi és mezőgazdasági ágazatokban pedig magánberuházásokra van szükségünk. A várható élettartam és az életminőség növelése érdekében beruházásokra van szükség az állami és magánorvosi területen. Élelmezésbiztonságunk javítása és az élelmiszerárak csökkentése érdekében beruházásokra van szükségünk a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás terén.

Ehhez a bankokat jól tőkésítetteknek kell lenniük, hogy finanszírozni tudják a magánszektort és társfinanszírozni tudják az állami beruházásokat. Ezenkívül a pnrr projekteknek társfinanszírozásra van szükségük, különben nem lesznek megvalósíthatók.

A bankrendszerben a profit tőkeforrás, mert a nyereséget tőkésítik. Hogy képet kapjunk – néhány hozzávetőleges számmal –, tekintettel a jelenlegi tőkekövetelményekre, amelyek nagyon szigorúak, csak a BT-nél kell évente több mint 1 milliárd lejt tőkésítenünk, csak hogy évente körülbelül 10%-kal növelhessük a finanszírozást.

A bankok tőkésített nyeresége általában nagyobb finanszírozási lehetőségeket hoz a bankoktól, és ezzel a kiegészítő finanszírozással beruházások történnek és gazdasági növekedés jön létre.

Ez a bankok szerepe – a gazdaság multiplikátoraiként a gazdasági növekedés, a beruházások és a fejlődés támogatása érdekében. Romániának beruházásokra van szüksége, és a beruházások finanszírozásához jól tőkésített és nyereséges bankokra van szükségünk.